Gerennavár kilátópont a távolban a Bélkővel

Gerennavár

A Gerennavár név egy ősi földvár maradványait takarja a Szilvásváradi Szalajka-völgy fölött. Bár a megfelelő parkolójegy megvásárlásával akár a hegytetőig is autózhatunk, mégis inkább a gyalogos megközelítést javaslom, amely során egy szép erdei úton még a Millenniumi kilátót is útba ejthetjük. A földvár maradványaitól pedig káprázatos kilátás tárul a szemünk elé, körbe tekinthetünk az Istállóskő tömbjétől, a Bélkő csúcsán át a Mátra távoli vonulatáig, egyszerűen lenyűgöző. Arról, hogy miként pusztult el a vár, sajnos nem lehet tudni, de ami biztos: Mátyás király vadászkastélyaként funkcionált. Lefelé pedig akár a Szalajka vízesést is útba ejthetjük. Figyelem, hétvégén jóidőben komoly forgalom lehet.

Olvass tovább...
Köröslyuk-barlang

Köröslyuk-barlang

Köröslyuk-barlang. Hát nem mindennapi már a neve sem. Pedig nem ezért érdekes. A Körösökhöz nincs köze, a nevét a közeli Körös-bércről kapta. A Bükk-fennsíkon, 940 méter magasságban van a bejárata és ezzel Magyarország legnagyobb tengerszint feletti magasságában található barlangja. Belülről szabadon bejárható, 40 méter hosszú barlang, a mennyezetén van egy jókora beszakadás. Ásatások során barlangi medve és barlangi oroszlán csotjait találták meg. Meglátogatása közben felfedezhetjük az Olasz-kaput is, amely egy sziklaszoros a közelben, érdekessége, hogy a hajdani kisvasút nyomvonalához törte át 1918-ban Thurzó Gáspár irányítása alatt 18 olasz hadifogoly gyakorlatilag kézi erővel. Innen pedig meghódítható a Szilvási-kő is amely 2018 óta – a pontosabb méréseknek köszönhetően – a Bükk-hegység legmagasabb pontja.

Olvass tovább...
Magos-kő panoráma a Garadna-völgyre

Magos-kő panoráma

A Garadna-, és a Három-kúti völgy fölé emelkedő Magos-kő már messziről látszik a völgy teljes hosszában. amikor Lillafüredről Ómassa felé haladunk, így bizonyos, hogy fentről is belátható az egész völgy és ez így is van. A hegygerincen ráadásul 2 csodás kilátópont is található, az egyik a dél felé néző Magos-kő, a másik az észak felé néző Örvény-kő, amely Jókai kedvenc kiránduló- és kilátó-helye volt. A Garadna-völgyből kimászhatunk ide a Háromkúti-völgyön át az Arany-lépcső megmászásásval, vagy egy könnyebb megoldás, ha a kilátó közelében megállunk kocsival a Szentlélekre tartó út mentén. Igez, ez egy kicsit túl kényelmes megoldás, ha már túrázni indulunk.

Olvass tovább...
Felső-Forrás-barlang bejárata

Felső-Forrás-barlang

A Felső-Forrás-barlang egy igen izgalmas látványosság. Egy inaktív forrás barlang a Garadna-völgy északi oldalán található Dolka-gerinc mögötti völgy kezdetén, amely szintén innen kapta a nevét, nem meglepő módon Felső-Forrás-völgy. Hajdan a Kaszás-réten található víznyelő, a Lilla-barlang vize tört itt a felszínre, amely mostanra másfelé terelődött, és a völgyben jóval lentebb található Felső-forrásban tör ismét a felszínre. Mivel a patak ismert helyen tűnik el a föld alatt és lentebb ismét megjelenik, így ez egy búvó patak, ami egy érdekes természeti jelenség. A Felső-forrás-barlang egy kisssé meredek hegyoldalban található, egy oldalösvényen elérhető, és belülről is megnézhető. A mennyzeten több ponton is nyilások találhatók, ahol betör a felszínről a fény.

Olvass tovább...
Gulicska-szirt

Gulicska-szirt

Lillafüred és Felső-Hámor felett a Fehérkő fényét és ragyogását utól nem érve, de kilátásban annál inkább vetekedve magaslik a Gulicska-szirt, ahová több útvonalon is feljuthatunk. Illetve le is, ha az ereszkedést jobban kedveljük. Felső-Hámor felől a zöld kereszt jelzésen, Diósgyőr – Csanyik-völgy felől a zöld jelzésen mászhatjuk meg a Puskaporos, majd a Gulicska oldalát. Ejtsünk szót a lemenetről is, éppenséggel a Lillafüredi libegővel is felmehetünk a hegyre, és onnan lefelé ereszkedve is megközelíthetjük a szirtet. A kilátás melett némi sziklákon lépdeléssel megnézhetjük a Gulicska-üreget is, ami a szirt alatt található 3 méter mély barlang fülke. Kis mérete ellenére sok őrskori lelet került elő innen is.

Olvass tovább...
Kőember-hegy sziklapárkány

Kőember-hegy sziklapárkány

A Kőember-hegy egy újabb rejtett csoda! Igaz, alulról jól rá lehet látni a Kámor-hegy lábánál haladó Börzsönyi kék túrajelzésről, de fentről egy jelzetlen ösvényen lehet megközelíteni. Viszont egyáltalán nem nehéz, a hegyet körbe kerülve kényelmes sétával elérhető, nincsenek nagy emelkedők. A túra nehézsége már tőled függ, mit kapcsolsz hozzá. Út közben felfedezheted a Pénzásás-nyerget és közelében a Pénzásási turistaházat is, vagy ellátogathatsz akár Drégely várába is. A másik irányban pedig a rabló lovagos legendáiról és földváráról ismert Kámor-hegyre mászhatsz fel.

Olvass tovább...
Kőszirt

Kőszirt…. ez a Kőszirt kőszirt… de tényleg!

Kőszirt! Jó dolog felfedezni olyan látványos helyeket, ahová nem vezet jelzett ösvény. Így van ez most is, ahogy megmásszuk Diósjenő fölött a Kőszirtet, amelynek félreérthetetlen módon a neve is ez. A Závoz-nyeregig több féle útvonalat is választhatsz, például a Diósjenői tanösvényt is a vadasparktól. Utána viszont egy jelzetlent kell követned, míg el nem éred a sziklákat. Több kis ösvény vezet oldal irányban a sziklák felé, de ne csábulj el, a hegytetőről lehet a legkönnyebben kicsit lefelé megközelíteni a kilátó pontot.

Olvass tovább...
Kopasz-hegy körpanoráma

Kopasz-hegy körpanoráma

A Kopasz-hegy egy látványos hegycsúcs Márianosztra felett, az úgynevezett Látó-hegyek vonulatát képező gerinc első tagja. Utána következik a Só-hegy és a Sas-hegy, utóbbi pedig a Keselyűs-oromban fejeződik be az Érsek-tisztásnál közel Nagyirtás-pusztához. Ez a három hegy a gerincen nem véletlenül kapta a “Látó” jelzőt, mindháromról igen jó kilátások tárulnak elénk. A Kopasz-hegy ezek közül az a csúcs, amelynek a tetején nincsenek fák, így teljes körpanorámát élvezhetünk odafentről. Felmászni viszont csak egy ösvényen lehet nyugati irányból.

Olvass tovább...
A Galla kissé havas csúcsán

A Nagy-Galla piramisa

A Nagy-Galla egy igen impozáns kinézetű-hegy, háromszög alakú csúcsát sok helyről felfedezhetjük ha a Nyugat-Börzsönyben túrázunk. Annyira azért nem magas, hogy mindig ilyen havas legyen, ezzel a látvánnyal csak télen fogsz találkozni. Nem csak távolról érdemes megszemlélni, ha már ott van fel is kell rá mászni, nem fogod megbánni. Maga a hegy két egymástól elkülönülő csúcsból áll. A fő csúcs egy kicsit erdősebb, a mellék csúcs pedig kopárabb sziklásabb. A két magaslatot egy kicsi de meredek oldalú nyereg köti össze. Természetesen mindkettőt meg kell mászni, már csak becsületből is, ha már egyszer ott vagyunk. Persze elég egy fényképet beküldeni.

Olvass tovább...
Zuvár kilátás

Zuvár a titokzatos

Zuvár egy rég elpusztult vármaradvány, a középkori Ódamásd település egykori vára. A hegycsúcson az árkok és a falak maradványait felfedezhetjük, de ezek már inkább csak gödrök és buckák. Megmászni viszont mindenképp érdemes, már csak azért is, mert a délkeleti oldalon a csúcs közelében található rétről mesés kilátás nyílik a Dunakanyar felé és a Börzsöny déli hegyvidékére. Maga Ódamásd sem létezik már, a hegy alatti nyeregben nincs már település, viszont igen kellemes kirándulóhely a Misa-réti patak mentén.

Olvass tovább...